Isaszeg – Gödöllői-dombság

Öreghegy

Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombság peremén, Pécel és Isaszeg között. Legmagasabb pontja 256m, völgyében folyik a Rákos-patak és kanyarog a Budapest-Hatvan vasútvonal. Ezen az oldalon szeretnénk jobban bemutatni az Öreghegy és a Gödöllői Tájvédelmi Körzet természeti és épített értékeit.

Az oldalon látható képek az Isaszegi Fotós Egylet munkái, amit ezúton is köszönünk!

Flóra

Isaszeg Öreghegy a Gödöllői-dombság peremén helyezkedik el, így a terület jellemzői a Gödöllői Tájvédelmi Körzethez kapcsolódnak; megtalálhatók a dombság jellemző növényfajai, mint például a tölgyesek és a cseres-nyíres ligeterdők.

A területen számos ritka és védett növény él, például a májvirág, a hagymás madársóska, tavaszi hérics, fekete kökörcsin, piros hunyor, leánykökörcsin és a kankalin.

Fauna

A Gödöllői Tájvédelmi Körzet gazdag élővilággal büszkélkedhet. Az erdőkben és mezőkön számos madárfaj él, mint például a gyurgyalag, zöldike, kék cinege, csuszka, vörösbegy, feketerigó, búbos banka, nagy fakopáncs, valamint az egerészölyv is.

A terület vadvilágát továbbá különböző emlősök, például a róka, a vaddisznó, őz és a szarvas is gazdagítják.

Domborzat

Isaszeg Öreghegy legmagasabb pontja: 235 méter, főleg lösz és homok borítja.

„A dombvidék mélyszerkezetét a mélybe süllyedt mezozoos rögök határozzák meg. A mai felszíni formák kialakulását a felső pliocéntől lehet számítani, zömmel dunai eredetű keresztrétegzett folyami homokkal és lösszel borítva...”

Vizek & Rákos-patak

Az Öreghegy alatti völgyben folyik a Rákos-patak, így a hegyoldal is a patak vízgyűjtő területének része. Kisebb és nagyobb tavak épültek ki az évek alatt (pl. Olasz-tó), növelve a vizes élőhelyek számát.

Szendőfi Balázs halkutató munkája során fokozottan védett fajokat is azonosított: fenékjáró küllő, réti csík és vágó csík.

Történeti térképek idővonala

Katonai felmérések és légi felvételek az Öreghegyről a 18. századtól napjainkig

1782 – Első katonai felmérés

1782 – Első katonai felmérés

A térség legkorábbi részletes katonai térképe

19. század – Második katonai felmérés

19. század – Második katonai felmérés

A dűlők és erdőségek határai a 19. század közepén

1910 – Harmadik katonai felmérés

1910 – Harmadik katonai felmérés

A vasútvonal és a településfejlődés lenyomata

1960-as évek – Légifelvétel

1960-as évek – Légifelvétel

Az Öreghegy dűlőinek 20. század közepi légi panorámája

Vízrajz és tájvédelem

Natura 2000 területek, tórendszerek és a Gödöllői-dombság túratérképe

Rákos-patak vízgyűjtő területe a 18. században

Rákos-patak vízgyűjtő területe a 18. században

Rákos-patak vízgyűjtő területe napjainkban

Rákos-patak vízgyűjtő területe napjainkban

Natura 2000 és védett lápok, ökológiai folyosók

Natura 2000 és védett lápok, ökológiai folyosók

Olasz-tó légifelvétel

Olasz-tó légifelvétel

Gödöllői-dombság panoráma

Gödöllői-dombság panoráma

Túra térkép – Gödöllői-dombság

Túra térkép – Gödöllői-dombság

Források & Hivatkozások

• Domborzat: A GÖDÖLLŐI DOMBSÁG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA – DEMÉNY Krisztina (MTA)

• Vizek: Felszíni vizek és üledékeik minőségének megítélésére alkalmas analitikai és ökotoxikológiai módszerek – Halász Gábor Endre (SZIE)

• Képek, illusztrációk: Isaszegi Fotós Egylet tagjainak felvételei, Wikipédia, saját felvételek, Arcanum Digitális Tudománytár